Reggel telefoncsörgésre ébredtem.

-Igen-szóltam bele.

-Jó reggelt!Gondoltam hogy nem fogsz felkelni időben, azért rádcsörögtem.-szól bele Jenni.

-Oh nagyon köszönöm, ha te nem hívsz szerintem délig alszok.:)

-Szívesen.Na mostmár kezdj el pakolni, egy óra múlva ott leszünk nálad.Szia!

-Oké, hello!

Elkezdtem kapkodni, mert általában nem tudok egy óra alatt elkészülni.:)Gyorsan hajatmostam,de természetesen pont most tűnt el a samponom.

Jajj istenem!Hová tettem…áh, megvan!A fürdőben, a szekrény melletti polcon volt,ezért magamra tekertem egy törölközőt, és elindultam a samponért.Elég vizes volt már minden, majdnem el is estem,de azért sikerült.:)Felöltöztem, megszárítottam a hajam,fogatmostam,és már vettem is a cipőm.Ajtócsapást hallottam kintről.Gondoltam, biztos Jenniék, ezért kinyitottam az ajtót.Pár perc múlva beléptek az ajtón.

-Sziasztok!Mindjárt elkészülök, már csak a cipő van hátra.

-Jól van csak nyugodtan van még idő.Mindketten leültek a kanapéra, míg én még mindig a cipőmmel küszködtem.

-Na végre!-kiáltottam fel véleltenül, mikor végre sikerült felhúznom.

-Indulhatunk?-kérdezte Kimi.

-Persze.Előkerestem a kulcsom, Kimi fogta a bőröndöm, bezártam az ajtót, és már mentünk is lefelé.Berakta a többi csomag közé a bőröndöt, beszálltunk az autóba ami egy gyönyörű Mercedes C-class volt.

-És mi lesz a kocsival míg külföldön leszünk?-kérdeztem.

-Juannak adtam a pótklucsot, majd visszaviszi a házunk elé.

-Ja értem...

Csendben mentünk a repülőtér felé.Ez olyan feszült csend volt…pedig már régóta ismerjük egymást.Odaértünk, és láttuk hogy fél óra múlva indul a gép.Felraktuk a csomagunkat a szalagra ,leültünk és vártunk.Kimi kicsit közelebb jött hozzám és megkérdezte.

-Na?Döntöttél?

-Hát…még mindig nem tudom….majd nyaralás közben megbeszéljük jó?Tudod most itt van Jenni és még valami félreért.:)És elereszettem egy olyan…erőltetett mosolyt.Ő is egy ilyen mosollyal reagált.Nehezen akart eltelni az a fél óra, de végülis jól elvoltunk.Valamikor Jennivel beszéltem a munkáról, valamikor Kimivel a Forma1-ről.Végre  felszállhatunk a gépre.Leültünk hárman egymás mellé, Kimi ült középen.:)Láttam így félszemmel, hogy valaki leül mellém.

-Hello!Mi már ismerjük egymást.-szól hozzám.

Megfordultam, és David Coulthard ült mellettem.Bár csak pár hónapot dolgoztunk együtt, elég szoros barátságot kötöttünk.

-Kimi!Kimi!-suttogtam oda neki.-Nézd ki van itt!

-Sziasztok!-köszönt oda David.

-Szia!!!!!De örülök hogy látlak!-köszöntötte kitűnő örömmel Kimi, a már Red Bullos pilótát.Attól hogy másik csapathoz ment át, a barátságuk nem szakadt meg.:)

-Hogy vagy?Jól telik a szünet?-kérdeztem, miközben pakolta fel a csomagjait.

-Köszönöm jól vagyok.De látom itt valakiből híres modell lett.Miért jöttél el a csapattól?

-Tudod szükségem volt egy kis változtatásra.És…..emellett döntöttem.

-De most felvetődött egy újabb kérdés!-szólt közbe Kimi

-Mi?-kérdezte egyszerre Jenni és David.

-Hát…Ron visszavenné őt ha elfogadná az ajánlatát.

-Komolyan?Christi nekem erről miért nem szóltál???-nézett rám szigorúan Jenni.

-Ööö nem nagyon akartalak terhelni ezzel….-mondtam halkan.

-Miért nem fogadod el?Tudom mennyire szerettél ott dolgozni.

Eközben be kellett kapcsolni az öveket.

-De már felépítettem egy modell karriert..és…

-Most úgyis ennek a csúcspontján vagy!Mindig ott kell abbahagyni!Hidd el jó lesz majd meglátod.Ha nem fogod szeretni, akkor én magam kérem meg Ron-t hogy engedjen el.Oké?

-Ezen még gondolkodnom kell.De…lehet hogy rábeszéltél.:)

-Na ennek örülök.Akkor majd hívj hogyha eldöntötted, hogy minél hamarabb megtudjam, mert márciusig nem fogok tudni várni:)Elindult a gép…..