Bekopogtam, mert nem volt nálam kulcs meg Jenni amúgy is ott volt, és ő nyitott ajtót.

-Szia!Már végeztél is?

-Igen már végeztem,te meg látom aludtál.

-Igen, ez a délelőtt elég fárasztó volt.

-Értem.Már 3:50 volt.Átvettem egy kényelmesebb ruhát és mentem is a megbeszélt helyre.

-Most hova mész?-kérdezte Jenni.

-Ööö…akadt egy kis dolgom.Majd jövök.

-Oké ,szia!

-Szia!

-Mire odértem, Dave már ott állt.

-Hello!

-Hello!

-Akkor mehetünk?

.-Persze!

-Ismerek a közelben egy helyes kis kávézót.Ha gondolod akkor elmehetünk oda.

-Oké,elmehetünk.-mosolyodtam el.

Egy téren keresztül mentünk át.Tényleg nem volt messze, 5 perc és odaértünk.Dinky volt a neve, és nagyon csinos volt.Leültünk egy asztalhoz, és rendeltünk egy kávét.

-Nos….akkor…kérdezz.

-Ö…jólvan…szóval…hol születtél, miért döntöttél úgy, hogy ezt a szakmát választod…na és  persze hogy mikor születtél.-mondtam kicsit hadarva izgalmamban.Nem tudom mi volt velem, nem vagyok az az izgulós fajta.

-Los Angelesben születtem, és ott is élek.Azért döntöttem úgy, mert kiskoromban mindig nagy izgalommal néztem a Formula1et és az apám rallyzott is.És 1980 június 23.án születtem.És én is hasonlókat szerettem volna kérdezni tőled.-és e mellé a mondat mellé olyan sunyin mosolygott.

-Hát képzeld én is Los Angelesben születtem, de most Svájcban élek,mert még fiatal koromban odamentem tanulni meg nagymamámék ott is laknak,az egyik barátnőm ragasztotta még 12-15 évesen rám a Formula1et és 1981 február 9.-én születtem.

-És mennyi ideig dolgoztál először a McLarennél?Mert ugye mondtad hogy nem először vagy a csapat tagja.

-Ööö igen.Először 2 évig majd 1 évet kihagytam és most megint itt vagyok.:)

-Én pedig most kerültem ide , nemrég, vagy 2 hete.

-Értem.

-Tudod elég nehéz gyerekkorom volt, mert a szüleim egyszer együtt voltak, másszor meg úgy volt hogy elválnak és én nem nagyon bírtam ezt az ingadozást.

-Meg is értem.Én is nehezen viseltem minden ilyen lelki dolgot.

-És mióta ismered Kimit?

-3 éve.Mikor idejöttem akkor nagyon egy húron pendültünk.Tökre olyan volt mintha lelki társak lennénk vagy valami.Mindenben egyet értettünk.

-Úgy látom most is nagyon együtt vagytok.Úgy tudom neki felesége van nem?

-De bizony, és együtt is vannak, Jennivel együtt modellkedtünk és Kimi meg én csak jóbarátok és munkatársak vagyunk.Semmi több.-hazudtam megint egy nagyot, de mostmár tényleg nincs köztünk semmi.

-Emiatt az állás miatt hagytad abba a modell szakmát?

-Igen…valahogy nagyon idehúzott a szívem.

-Nem csodálom, remek itt dolgozni.

-És hogy ez a rengeteg ember mind egy célért dolgozik!Olyan csodálatos szerintem.

-Nem csak szerinted, szerintem is.És Ron Denissel is jóban vagy?

-Persze!Ő hívott vissza.

Közben megittuk a kávét.

-Szerintem mindkettőnknek ideje visszamnenni, mert egy fél óra múlva munka.

-Ja igen, én is ezt akartam mondani.Rögtön indulhatunk is.

Tök rendes volt mert kifizette mindkét kávét.Lassan elindultunk, és oda is értünk a teszthelyszínre.Pár autó még szorgosan körözgetett.

-Na én megyek vissza azt hiszem.Jó volt veled tölteni a délutánt.

-Én is örülök hogy együtt tölthettük.-és egy puszival váltunk el.Olyan boldognak éreztem magam.Talán kicsit vonzódtam is Dave-hez…..