-Khm…szóval most,hogy Dave-vel szakítottál…elvileg, és én is szabad vagyok….-folytatta Kimi.

-Most?

-Kicsit zavarban vagyok….

-A nagy Iceman zavarban van.-nevettem el magam.-Jó…bocsi…folytasd.

-Szóval mi lenne ha te meg én….

-?

-Megint együtt lennénk?

-Gondoltam=)Figyelj….mindkettőnk most szakított a barátjával/bnőjével.És lehet, hogy ez nem lenne túl jó.

-Értem.

-De…-és felcsillant a szeme.:D-talán még szeretlek annyira, hogy újrakezdjükJ

-Úgy szeretlek!!-mondta és megcsókolt.

-Én is….

Lehet hogy nem is szerettem igazán Davet.Éreztem hogy boldog vagyok Kimivel és , hogy nem akarom őt elveszíteni soha.Csak mentünk a folyosón vissza  a szobájába.

-Kérsz vmit inni?

-Aha,egy kis ásványvíz jólesne.

-Tessék-adta ide.

-Köszi.

-Figyu…nem töltjük az estét ketten?

-Ketten?

-Aha…csak mi.

-Jólvan…de remélem nem gondolsz semmi olyanra.-vigyorogtam

-Áh, dehogy!-mondta mosolyogva és adott egy csókot.

Kiálltunk az erkélyre, és csak néztük Budapestet.

-Jó ez a város.

-Aha-válaszoltam.

-Jól lehet itt bulizni.

-Ja….ajj Kimi…-mondtam és átöleltem.

-Mi a baj?

-Nem tudom.Csak boldog vagyok, de úgy érzem, hogy most jön ki az a fáradság ami egész életemben gyűlt.

Eleredtek a könnyeim.Nem tudom miért.

-Nyugalom…itt vagyok veled.Nem lesz semmi baj.-simizte meg a hátam.

-Ha te mondod….

Eleresztettem végre.Visszaültünk az ágyára és elbeszélgettük az időt.Beesteledett.Kimi elővett egy üveg vodkát.

-Mi szólnál, ha buliznánk egy kicsit?

-De hát csak ketten vagyunk.

-Lehet úgy is…úgy beszéltük meg nem?-és jól meghúzta az üveget.

-Igaz….

-Kérsz?

-Adhatsz egy kicsit.Végülis még fiatalok vagyunk.

Beleittam az üvegbe, és éreztem ahogy szétárad a testemben.

-Te csak így töményen szoktad?-kérdeztem.

-Ja.Így a jó.Miért te?

-Hát néha én is.

A végén jól becsíptünk.

-Gyere me…menjünk.-rántott magával Kimi.

-Hova?

-El….

Végigrohantunk röhögve a folyosón míg végül az egyik ajtó mellett nekidöntött a falnak és elkezdett csókolgatni.

-Hééjj!-állítottam volna le, de megtette ezt más helyettem.

-Mi ez az ordítozás itt?-lépett ki vki az ajtón.