...már Helsinkiben voltunk. Csodálatos a város este… minden tiszta fény. - Itt is volnánk! - Hűűűűűűűű……. Ezt nevezed te kis helynek? Hány emeletes? – ámuldoztam a kocsiból kiszállva – 5, de a buli mindig csak a 5.-en van …. Tetőterasszal, medencével… de menjünk be Az ajtónál két nagydarab szekrény állt, de ahogy meglátták Kimit egyből nyitották az ajtót. – Az igen……. – szálltunk be a liftbe, ahol csak mi ketten voltunk - Szeretlek! – mondta és megcsókolt – Én is szeretlek! – az ajtó kinyílt és én tátott szájjal álltam. Rengeted ember volt ott, és nem az a megszokott szórakozóhely volt. Ahova csak néztem mindenhol kanapékat és üvegasztalokat láttam, a sarokban a pulttal no meg persze a DJ sem hiányozhatott. Nagyon jó zene ment, nem volt tucc tucc de nem is melankóliás altató zene ment. Pislogtam kettőt és Kimi már a kezembe is nyomta a martinit jéggel. – oh…kössz, ez a hely nagyon hely. – Reméltem hogy tetszik, gyere menjünk táncolni. - húzott magával Jól kitáncoltuk magunkat, majd kb. olyan hajnali 3 fele visszamentünk a panzióba. Kiminél „aludtam”. Reggel amikor felkeltem, eszembe jutott hogy Kate ma utazik vissza. Gyors felöltöztem és átmentem a szobánkba. – Jó reggelt! – köszönt két korty kávé között – Jó reggelt! Felkészültél, hogy a ma az egész napodat velem fogod tölteni? - Sajnálom hugi, nem így terveztem, de a gépem 2 óra múlva indul…. – Micsoda? Nem úgy volt, hogy csak délután mész? Hogyhogy most indulsz? – kérdeztem nagy szemekkel – De igen úgy volt…… csak tudod Chris is már vár, és este kaptam egy telefont, hogy a új munka van…. Szóval…. – Értem! Na mind1 akkor ezt az 1 órát töltsük együtt….. Ez az 1 óra nagyon hamar elment, segítettem bepakolni, bár már a nagy részét összecsomagolta. Kikísértem a reptérre, aztán mint akin átment egy úthenger mentem vissza a panzióba. – Mi baj édes? – jött oda Kimi – Kate most ment haza. Menjünk egy kicsit ki, már hiányzik a hó – Rendben, míg te oda voltál bemondták, hogy szombaton lesz a lejtős megmérettetés! – Nagyszerű, akkor annál inkább menjünk. Bár oda szerencse is kell, nem csak tudás….. – No igen. De sikerülni fog én tudom – karolt át. Adtam neki egy csókot, aztán mentünk is egy kicsit siklani. 2 óra múlva, útba ejtettem a kutyamegőrzőt. – Szia Tapika! Na gyere kicsim….. – tettem rá a pórázt Visszamentem a szobámba, megettem Tapit, és elmentem fürdeni. Kimi is mindjárt itt lesz, egy filmmel. Remélem nem fog üres kazit áthozni :D