Első utunk a szállodába vezetett, ahonnan rögtön indultunk a palotába felmérni a terepet. Üdvözöljük kisasszony, rég nem láttuk-köszöntött Thomas, az inas. Hello Thomas, tényleg rég nem találkoztunk. A királynőt keressük. Csak nem önök fognak műsort adni Charles hercegnek? De, bizony mi. Bemehetünk? Ó, hogyne. Csak tessék-engedett be minket. Kisasszony?Mi a manó?-bökött oldalba Árpi Lassan besétáltunk, ahol már várt minket a királynő, sajnos két unokájával együtt. Laurám!-ölelt át Erzsi néni Csókolom, bemutatom a kollegáimat:Janza Kata, Szinetár Dóra, Bereczki Zoltán, Szabó Péter Szilveszter, Dolhai Attila, Hommonay Zsolt, Mészáros Árpád Zsolt. Üdvözlöm önöket, ők ketten az unokáim:Vilmos és Harry Jó napot!-mondták egyszerre Hello Laura-adott két puszit Harry Jó téged látni-mondta Téged is. Chelsy hol van? Majd estére jön csak.De akkor biztos tudtok beszélgetni, boldog volt, hogy jössz. Biztosan-bólógattam, majd Vilmos felé fordultam Szervusz Laura-átakart ölelni, de nem engedtem magamat Szervusz Vilmos-köszöntem, de kínosan éreztem magamat. Drágám, hol hagytad Räikkönen urat?-kérdezte hirtelen a királynő, én pedig zavarba jöttem. Sajnos nem tudott eljönni-vágtam ki magam Sajnálom, szívesen megismertem volna-mondta, majd bementünk végre felmérni a rendelkezésünkre álló teret. Két oldalról lépcső vezet le, ez jó a Rómeó és Júliához-mondta Dóra Laura, beszélhetnénk?-kapott el Vilmos a lépcsőfordulóban Laura!!!-kiabált Árpi Ne haragudj, de nem érek rá-hagytam faképnél Hú, köszi Árpi, jövök eggyel. Semmiség, gondoltam, hogy nem akarsz vele bájcsevegni-kacsintott Próbálnunk kellene, a többiek végeztek már? Igen Atiék épp az előbb hagyták abba. Rendben, akkor kezdjük mondjuk a Csak szerelemmel.... :Ne bánd, hogy szíved végre él-énekeltem és oldalra fordítottam a fejemet, amikor megpillantottam Kimit. Erre Árpi is oldalra nézett, és mire észbe kapott én már rohantam le a lépcsőn, ő pedig énekelt helyettem is mosolyogva:Szerelem nem más, tégy egy próbát és ne félj...Szerelem kell és semmi más!-Kimi nyakába ugrottam, ő pedig szorosan ölelt magához, mint aki soha nem akar elengedni. Nem kellett semmit mondanunk egymásnak, mindent tudtunk. Túl reagáltuk a dolgokat, de megjött az eszünk. Innentől kezdve sokkal jobban ment a próba...