Miközben próbáltuk a közös dalokat a fiúkkal, ugyanis van egy olyan az első felvonás végén, amikor hárman egyszerre énekelünk, egy ismerős nazális hangra lettem figyelmes. Végigfutott rajtam a hideg, amikor megláttam, hogy Kimi az. Próbáltam nem rá figyelni, de amikor leült az első sorba, kijöttem a ritmusból és elvesztettem a dal fonalát, összevissza énekeltem.  Elég-kiabált Miklós  Mára ennyi volt, már nem vagytok a topon, pihenjetek, holnap folytatjuk. Köszönöm a munkátok!- mondta és meg idegesen elkezdtem lépkedni, és egy óvatlan pillanatban megbotlottam a saját lábamban, s hatalmas puffanás kíséretében elvágódtam a színpadon. Jesszus!Laura!-kapott fel Zoli Minden oké?-kérdezte Igen, köszi.-feleltem, majd lelépkedtem a színpadról a nézőtérre, ahol Kimi várt.  Szia Laura!Jó voltál.-köszönt  Szia, kösz. Gondolom nem ezért jöttél-mondtam ridegen  Nem-komorodott el Gondoltam leülhetnénk megbeszélni a dolgokat.     Milyen dolgokat?    A kettőnk dolgát-fogta meg a kezem, de elrántottam a kezem.  Olyan, hogy kettőnk, olyan már nincs. Maximum…  Igen?-reménykedett  Maximum azt beszélhetjük meg, hogy mikor viszed el a cuccaidat, amik nálam vannak még.    Amikor neked jó-lombozódott le   Akár most is.    Rendben, akkor elmegyek a kabátomért, s mehetünk-mondtam, majd pár perc múlva indultunk is. Az autóban egy szót sem szóltunk egymáshoz, feszült volt a légkör, kényelmetlen a helyzet. A lakásban aztán még kényelmetlenebbé vált a szitu, amikor elkezdte összecsomagolni a holmijait, amihez nekem nem volt erőm. Miközbe pakolt folyamatosan engem nézett, ezért inkább kimentem a konyhába, alig negyedóra alatt végzett a pakolással, és kihordta az előszobába a bőröndjeit. Láttam rajta, hogy kegyetlenül szenved, és én is szenvedtem, de erős maradtam. Elindult kifelé, amikor hirtelen visszalépett: Laura, nem lehetne, hogy mégis megbeszéljük?    Sajnálom, de nem.    De miért?Nem szeretsz már?-már, hogy a fenébe ne szeretném, de akkor is, megcsalt. Nem válaszoltam.    Miért nem felelsz?- emelte fel az arcom, amitől megborzongtam, hát még mindig ekkora hatással van rám egy érintése is?Csak most maradjak erős, ami nem könnyű.    Már nem szeretlek-hazudtam, miközben másfelé néztem.   Hazudsz-húzott magához és megcsókolt, pont mint először. Nagy hatással volt rám, de mégis ellöktem magamtól.   Vége Kimi, vége - suttogtam és hátráltam, ő meg szép lassan kisétált az ajtómon, minden bizonnyal örökre…