Sziasztok!-köszönt Kimi vidáman Árpiéknak, majd elkezdett körülnézni.  Szia Kimi!Hogy vagy?   Köszönöm jól, de mi ez az érdeklődés, azt hittem ki nem állhattok?!  Ugyan már, semmi bajunk nincs veled, tényleg.  Aha, majd el is hiszem, na mindegy. Hol van Laura?  Laura?-jöttek zavarba egyből  Hát, ööö, izé…  Kötőszavak nélkül, ha kérhetem.   Persze, szóval kórházban van…   Kórházban?!-emelte fel a hangját  Mit keres ott?!-kérdezte, de senki nem akart neki felelni neki.  Elég a hallgatásból!-förmedt rájuk idegesen   Jól van haver, higgadj le. Történt egy kis baleset…  Baleset?!Miféle baleset?!-üvöltözött most már vérvörös fejjel Leesett onnan- mutattak fel  Az én hibám volt-lépett oda Gyuri Kimi elé, mire Kimi: Igen?!-behúzott neki egy hatalmasat, szegényt úgy kapták el a többiek.  Állítsd le magad!-üvöltött rá Zoli Baleset volt!-kapták el hátulról a kissé felbőszült versenyzőt. Gyurit se kellett azonban félteni, kapásból visszatámadt.  Elég!!!!!!!!Hagyjátok abba!!!!!!!!-próbálták szétválasztani őket sikertelenül. Egyikük sem volt az a fajta aki tűri a dolgokat, ez most bebizonyosodott. Nagy sokára sikerült csak őket szétválasztani, akkor is csak a biztonságiaknak.  Mi a fene folyik itt?-jelent meg az igazgató is  György!Mi a fenét csináltok?!   Semmit uram, semmit-morogta keserűen, miközben Kimit vizslatta.  Azonnal befejezni ezt, enélkül is van elég bajunk!Laurát bent tartják a kórházban!-erre a mondatára egy perc alatt elfeledkeztek a személyes problémáikról, lenyugodtak, Kiminek pedig elmagyarázták a dolgokat. Azonnal rohant be a kórházba a kedveséhez.

                                                                   *******

Nagyon sajnálom, de nem engedhetem ki-mondta az orvos  De miért?Már nincs is semmi bajo..-próbáltam felülni sikertelenül.  Erről van szó, nem tud mozogni sem, minimum egy hónap kényszerpihenő  Egy hónap?!Egy hónap múlva premier!-estem kétségbe, könnyek gyűltek a szemembe.  Higgye el, nem passzióból nem engedem ki, hanem mert hatalmas ütés érte a gerincét, akár egy életre tolókocsiba kerülhetett volna.   De nem kerültem.    Szerencsére, de ne legyen már gyerek. Gondolkodjon!-szólított fel a doki, majd kiment, ott hagyva engem a gondolataimmal. Pár másodperc múlva Kimi rontott be a szobámba, aggódó arccal átölelt és megcsókolt.  Mért nem szóltál, hm?   Azért, mert halá…Mi történt az arcoddal?   Semmiség, de inkább meséld el mi történt-ült le mellém szorítva a kezemet. Minden gyorsan történt, megcsúsztam és már lent is voltam.   Szegénykém, nagyon fáj?-kérdezte gügyögő hangon, amitől kicsit felment az agyvizem.  Már nem-füllentettem, De mégse akarnak kiengedni, pedig egy hónap múlva premier.   Kicsi szívem az orvosok tudják, hogy mi jó neked, ne vitatkozz velük.-puszilta meg a kezemet, amit én elhúztam.  Most mi a baj?    Csak az, hogy nem állsz mellettem.   Ezt hogy érted?Hisz itt állok, illetve ülök melletted.   Nem erre gondoltam, ezt te is tudod, hanem hogy te se akarod, hogy játsszak a premieren-bőgtem el magamat   Jaj kicsim, ne mondj ilyeneket. Én mindig melletted állok, ezt te is tudod.   Hát most nem úgy tűnik…