22.rész
2006.06.02. 05:56
-Mégis mi lenne az?-kérdezte Kimi kiváncsian.
-Nem hiszem, hogy ez jó ötlet.
-Mi?
-Hát ez!Ez az érzés ez az volt, hogy nem kéne folytatnunk ezt a kapcsolatot.
-De…de miért nem?
-Jenni a legjobb barátnőm és nem tudok…egyszerűen nem tudok hazudni neki!Ha most szakítasz vele miattam akkor egy , számomra nagyon fontos barátság fog tönkremenni.És azt nem tudnám elviselni.Ráadásul te is nagyon jól kijössz vele…ez az egész túl…túl kockázatos.
-Akkor…azt mondod hagyjuk abba?
-Igen azt…
-Rendben…ahogy szeretnéd.
-De akkor ugye nincs harag?
-Persze nincs..semmi baj megértem a döntésed.-és egy baráti;)puszit addott.
-De most megyek….Jenni vár.Jó éjt!
-Jó éjt!
Ez volt a helyes megoldás….hiszen nem tehettem mást.Vagyis szerintem.Lefeküdtem a tv elé és lassan el is aludtam.
**********
Másnap reggel ismét az étkezőben találkoztam Jenniékkel.
-Jó reggelt!-köszönt Kimi egy nagy mosollyal az arcán.Örültem hogy nem bántotta meg nagyon a dolog és ilyen vidám.
-Jó reggelt!Hogy aludtatok?
-Én köszi jól…és azt hiszem Jenni is.
-Aha én is.És te?
-Fúú én úgy aludtam mint a tej.
-Hát akkor senkinek nem volt problémája az alvással.:)
Hirtelen olyan hang hallatszott, mintha vagy 10 elefánt jött volna a „kajáldába”.Az összes McLarenes vagyis 136an jöttek be.Mindenki helyet foglalt és Ron jött a legvégén.
-Egy bejelentésen lenne.Egy kis csöndet kérek.A Jerezi utazást átraktuk egy kicsit előbbre.
-Mégis mennyire előre?-kérdezte valaki középről.
-Ma indulunk.Szóval mindenki pakoljon össze, mert délután 4-kor indul a gép.További szép napot!-fejezte be Ron és elment.
Lassan mindenki szedelőzködni kezdett, és 2-re a hotel előtt volt minden csomag.Egy minibusz jött érte.Kiálltam a hotel elé és néztem, ahogy az a sok ember, természetesen mindenki feketében, tódul ki az ajtón.A közepén megakadt a szemem Kimiéken.Csatalkoztam hozzájuk.
-Szia!Végre itt vagy, kerestünk mi már mindenhol.-mondta Jenni.
-Ja igen már vagy egy 15 perce ott álltam.A repülő út rövid volt, és hamar a teszt helyszínére értünk.Szétnéztünk a pályán, kipakoltunk a szállodában, és már mentünk is le vacsorázni, mert már este 8 volt.Kellemes zsivaj csapta meg a fülem.Nem értettem mi történt velem, mert ezt még soha nem hallottam.Jó volt látni, hogy ez a sok feketeruhás ember minde egy célért küzd és dolgozik.Leültem egy asztalhoz enni.Hirtelen odalépett hozzám valaki.
-Szia!Ideülhetek?Máshol már nincs hely.
-Persze, ülj csak le.Egy körübelül 20-25 év körüli férfi ült le a székre.Zöldeskék szeme volt, és barnásszőke haja.Valami hasonló mint Kimié.
-Mióta dolgozol itt?-kérdezte.
-Vagy egy hónapja.Már dolgoztam itt régebben csak visszaléptem….
-Értem.
-Te?
-Én még új vagyok, most vettek fel egy hete.
-Akkor azért nem láttalak.-mosolyogtam.Jól elbeszélgettünk.
|